2024. szeptember 05. írta: SikIó NapIó

A legfenntarthatóbb siklók nyomában

A sikló mint közlekedési eszköz a 19. század első felében vált ismertté és elterjedté, amikor is az ipari forradalom alatt megnőtt az igény a gyors és akadálymentes áruszállításra. Később azonban már közlekedési és turisztikai célokat szolgált, mint például a Széchényi Ödön által tervezett, 1870 márciusában átadott Budavári sikló. Az elmúlt pár évben egyre nagyobb figyelmet szenteltek a fenntartható és városi környezetbe könnyen integrálható közlekedési eszközöknek, ezzel teret adva a siklók reneszánszának.

Forrás: Funicular in Buda Castle District - Buda Castle (budacastlebudapest.com)

A fenntarthatóságra és karbonsemlegességre törekvő hegyes-dombos városoknak tökéletes választás egy sikló integrálása az infrastruktúrába, hiszen egy ilyen közlekedési eszköz üzemeltetése jóval kevesebb energiát igényel, mint a legtöbb szállító járműveké. A két irányba haladó kocsik saját súlyukkal kompenzálják egymásét, ezáltal könnyítve az elektromotoros hajtásukat, így maga a vontatás csak a felfelé haladó többletteher felemelésére igényel energiát. Ez a működési mechanizmus teszi lehetővé a siklóvasutak urbánus környezetbe való beágyazását, amely nagyban hozzájárul a fenntarthatóság fejlesztéséhez.

A siklók elsősorban magasan fekvő turisztikai desztinációkhoz vezető utakhoz kínálnak alternatív megoldást a zaj- és légszennyező közlekedési eszközök helyett, mialatt kellemes utazást és szép panorámát biztosítanak mind a helyiek, mind a turisták számára. A buszok, trolik és egyéb nem környezetbarát járművek visszaszorulásával a városi forgalom is enyhül, lehetővé téve a gyorsabb közlekedést és egy jóval hatékonyabb infrastruktúra kialakítását is. Emellett, a környezet légszennyezettsége is jelentősen csökken, hiszen a vontatott közlekedési eszközök nem bocsátanak ki szennyező gázokat, tovább javítva a levegő- és életminőséget a városokban.

A fenntarthatósági szempontok közé tartozik a siklók időtállósága és kis helyigényük is. Tartós anyagokból készülnek, így könnyebben ellenállnak az időjárás viszontagságainak, valamint működési elvükből adódóan kevesebb karbantartást igényelnek. Hosszú távon ez nemcsak pénzügyileg, hanem hulladéktermelés szempontjából is pozitívum és versenyelőnyt jelent a többi közlekedési eszközzel szemben. Emellett az ökológiai lábnyomuk is kicsi, hiszen kis méretük és kötött pályájuk miatt a vasútvonal kialakítása során kevesebb területet vesznek el a természetből, megőrizve a helyi biodiverzitást.

A felsorolt fenntarthatósági szempontok mellett a világ minden táján alkalmaznak egyéb megoldásokat a siklók fenntarthatóbbá tételéhez. Ékes példája a környezetszennyezés redukálásának és a turizmus fellendítésének a Standseilbahn Schwyz–Stoos sikló, ami a Zürichtől csupán 50 kilométerre található Schwyz és Stoos falvak között közlekedik és a világ legmeredekebb siklójaként tartják számon. A hagyományos siklóvasutakkal ellentétben a svájci siklót lépcsőzetes helyett sík padozattal tervezték, így a söröshordó formájú kabinok akár 34 ember szállítására is képesek. Mivel a lejtők rekordmeredekek, így a sikló fékezése annyi energiát generál, hogy hasznosítani tudják egy közeli szálloda fűtésére, egyszerre takarékoskodva a nem megújuló energiaforrásokkal és spórolva a magas energiaárakon.

Egy másik példa a siklók fenntartható működésére a Freiburg-i sikló, melyet a város szennyvizével hajtanak, hogy az energiahatékonyságon túl még a környezetszennyezést és a csatornázással járó nehézségeket is csökkenthessék. A sikló kabinjaiban találhatóak a szennyvíztartályok, amelyeket a szennyvízhálózathoz csatlakoztatva töltenek meg. A vízmennyiség miatt felmerülő többletsúly miatt a kabin leereszkedik, a másik pedig felfelé, így a két irányba haladó kocsik kompenzálják egymást.

Forrás: Stoosbahnen (stoos-muotatal.ch)

Jól láthatjuk, hogy a siklók igen környezetkímélő és energiatakarékos megoldást kínálnak a magasban történő közlekedéshez, előrevetítve a karbonsemleges és 100%-ig fenntartható városok jövőképét. Reményeink szerint egyre több város vezetősége fog ráébredni a kötöttpályás közlekedési eszközök sokrétűségére, turisztikai vonzóképességére és környezetkímélő mivoltára, és egyre több helyen láthatunk majd siklókat ‘menetelni’ városokban a közeljövőben.

Források: