Egy igazán különleges siklóvonal a Takamaka, amely név hangzásából akár arra is következtethetnénk, hogy Hawaii-on vagy Japánban található. Arra azonban kevesen gondolnának, hogy francia fennhatóság alatt áll, igaz nem a kontinentális ország határain belül, hanem egy messzi afrikai sziget, Réunion területén.
A gyönyörű vulkanikus sziget, Réunion (forrás: wikimedia.org)
Apró sziget, nagy történet
Réunion Madagaszkár szigetétől keletre található vulkáni sziget, amely mindössze 70 km hosszan és 50 km szélesen terül el az Indiai-óceán közepén. A Mascharenhas-szigetcsoporthoz tartozik, ahogyan szomszédja, Mauritius is. A sziget történelme igen kalandos. 1507-ben Bartolomeu Dias testvére, Diogo Dias fedezte fel, és egészen 1638 óta a franciák birtoka. Korábban a neve Bourbon-sziget is volt, azonban 1793-ban kapta az "Île de la Réunion", azaz "Újraegyesítés szigete" nevet, a Marseille-i forradalmárok és a párizsi Nemzeti Gárda 1792-es egyesülésének emlékére. Idővel újra és újra átnevezték, később Bonaparte, majd ismét Bourbon-sziget lett, végül az 1848-as francia forradalom óta viseli mai nevét, a Réuniont.
Földrajzi adottságait tekintve kávé-, majd cukornádtermesztésre használták elsődlegesen a szigetet, cukor- rum- és vaníliaexportja jelentős. Ma lakosságának nagyjából 64%-át adják afrikaiak, legalább 30%-ot tesznek ki ázsiai bevándorlók és csupán egy százalék körülire tehető az európai, francia származásúak aránya. A szigeten ettől függetlenül főként franciául, valamint a helyi kreol nyelven beszélnek.
Le funiculaire de Takamaka
Topográfiájából kifolyólag magas hegyek találhatók Réunionon, köztük a Piton de Nieges, amely 3069 méteres pajzsvulkán, melyen a Marsouins folyó vájta ki a Takamaka-völgyet. A sziget fővárosa Saint-Denis közelében található terület az egyik legcsapadékosabbnak számít a világon, évente körülbelül 6-7 méter víz hullik, amely segíti a völgy erózióját és tovább mélyülését. Az adottságainak köszönhetően két hidroelektromos gátat is létesítettek a területen, melyeket legtöbben csak Takamaka I. és Takamaka II. néven ismernek, habár előbbit néhányan Ginger Dam, utóbbit pedig Hirondelles gátnak is nevezik. A nagy gátak mellett számos kisebb vízgyűjtő medence is található a környéken, amelyeket kiegészítő ellátás céljából létesítettek, mint például a Bras Cabot vagy a Bras Patience vízgyűjtőket.
A buja környezetben közlekedő sikló (forrás: funiculaires-france.fr)
Az egyes és kettes számú erőműhöz való könnyebb hozzáférhetőség kedvéért létesítettek a völgyben egy siklót, segítve a telepek alkalmazottait mindennapi munkájuk elvégzésében. A sikló igazi munkajármű, rugalmasan alakítható aszerint, hogy személyzet vagy felszerelések szállítására van éppen szükség a közel 100%-os meredekségű emelkedőn. Az extrém körülmények különleges szerkezetet igényelnek, a jelentős gördülési terhelés miatt különleges síneket fektettek le.
Elhúzódó beruházás
A Takamaka völgy (forrás: wikimedia.org)
A völgy adottságainak kihasználására irányuló projektek tervezését már az 1920-as években megkezdték, ám ekkor még a terület nagyon felfedezetlen volt. A hely feltérképezését követően 1928-ban kezdte meg egy út építését a Reunion Hydroelectric Company, hogy hozzáférhetőbb legyen a vadon. A vállalat csődjét követően a beruházás hosszú évekre leállt, és csak 1954-ben kezdték meg újra a munkát, amikor a langevini vízerőmű-projekttel párhuzamosan új tanulmányt készítettek a terület hasznosíthatóságát illetően. A projekt szempontjából létfontosságú siklót végül 1967-ben létesítették, és egyszerre 30 fő befogadására alkalmas, sebessége pedig 0.7 m/s. A 94,9%-os meredekségű emelkedőn közel 249 méteres szintkülönbséget győz le. Hasznossága pedig megkérdőjelezhetetlen, a jármű azóta is rendületlenül szolgálja az erőművet és az ott dolgozókat.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9union
https://funiculaires-france.fr/takamaka/?lang=en
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_funicular_railways
https://hu.frwiki.wiki/wiki/Takamaka_%28La_R%C3%A9union%29#google_vignette
