A Budavári sikló a fővárosunk egyik legjellegzetesebb látnivalója, fordulatokban bővelkedő történelemmel. A kontinens második ilyen jellegű járműve volt, eredetileg 40 éves működésre kapott engedélyt, a második világháborúban majdnem megsemmisült, majd gigantikus mozgólépcsővé is akarták alakítani, végül azonban szerencsére mindent túlélt, 1987 óta UNESCO világörökségi helyszín, így Gellért és Margit – így hívják a két kocsit – 2020-ban megünnepelhette 150. születésnapját.
Története a dualizmus idején kezdődött, amikor Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön a lyoni siklóvasút példáját követve indítványozta, hogy Budán is épüljön egy hasonló szerkezet. Eleinte sokan kinevették, sőt, olyan aggályok is megfogalmazódtak, hogy az utasok ki fogják törni a nyakukat.
A budavári sikló teljes pompájában (forrás: BKV Zrt.)
Közben azonban Széchenyi végigjárt minden lehetséges fórumot, megmozgatott minden követ, így Jaruszek Ödön és Wolfahrt Henrik tervei alapján 1868-ban elkezdődhetett az építkezés. 1870. március 2-án aztán megkezdte működését az akkor még „Budai Hegypálya” nevet viselő sikló, mely hatalmas sikert aratott, és óriási népszerűségre tett szert. Már három évvel a megnyitása után évi másfél millió ember utazott rajta – Budapest népessége 1870-ben 302 ezer főt számlált –, a legtöbben 1919-ben, összesen 1,8 millió ember. A Pesti Napló méltatása szerint „A rajta való járás igen kellemes, éppen semmit sem ráz, a le vagy felmenetel egy perc műve.” Népszerűségét az sem csökkentette, hogy az 1920-as években megindult a buszközlekedés a Várnegyedbe, továbbra is tömegek utaztak rajta, ami jól mutatja, mekkora igény volt már akkor is egy egyszerű, gyors és praktikus közlekedési eszközre egy egyedülálló turisztikai célpont esetében.
A sikló felújítása (forrás: Fortepan)
A sikló a második világháború alatt, 1944-ben jelentős károkat szenvedett, majd a következő évtizedekben a létezése is veszélybe került. A háború után ahelyett, hogy újjáépítették volna, inkább eltakarították a romjait, a hatvanas-hetvenes években azonban változott a hozzáállás és több ötlet is született a felújítására. Az egyik legfurcsább terv az volt, hogy az egészet bontsák el, és inkább egy gigantikus mozgólépcsőt alakítsanak ki helyette. Szerencsére ebből az ötletből sem valósult meg semmi. A régóta tervezgetett nagy felújításra végül a nyolcvanas évek első felében került sor, és a sikló 1986. június 4-én kezdte meg újra azóta is töretlen működését. Ezután 2009-ben és 2021-ben végeztek komolyabb felújításokat, 2021-ben a síneket is átépítették, és Margitot és Gellértet teljes körűen, mondhatni, az utolsó csavarig felújították. Az 1986-os felújítás után a sikló sebessége 3 m/s volt, azonban túlságosan gyorsnak találták az utasok, így a BKV nem sokkal később 1,5 m/s-ra csökkentette, amit a két kocsi azóta is tart.
A Budavári sikló kifejezetten meredeknek számít, 30 fokos szöget zár be a vízszintessel, és a 95 méter hosszú pályája alatt nem kevesebb, mint 50 méteres szintkülönbséget gyűr le. Két kocsija 24-24 embert tud szállítani és körülbelül másfél perc alatt ér fel a fenti fogadóállomásra. Kezdetben egy 30 lóerős gőzgép működtette, később ezt egy villamos motorra cserélték, amely ma a felső állomáson biztosítja a hajtást. A kocsik ingaszerűen vannak összekötve, azaz amikor az egyik éppen lefelé megy, ezzel egy időben a másikat felfelé húzza. A kocsik jellegzetes lépcsőzetes kialakítása is egyedi volt a maguk korában. Születtek olyan elképzelések is, hogy hátul nagyobb kerekei legyenek, elöl kisebbek, ezzel egy szintbe hozva a kocsik padlóját. Biztonsági megoldásai is rendkívül hatékonyak voltak; kötélszakadás esetén a kocsik aljába épített vaskarmok kapaszkodtak volna a pálya mentén végigvezetett fogógerendákba. Ennek használatára azonban szerencsére sosem volt szükség, hiszen komolyabb baleset a sikló működése során egyszer sem történt.
A budavári siklópáros, Gellért és Margit (forrás: Getty Images)
Ha valami, a Budavári sikló valóban kiállta az idő próbáját. Napjainkban is hatalmas népszerűségnek örvend, évente fél-egymillió embert szállít a Várhoz, különleges turisztikai látványosság, amely valószínűleg még sok-sok további évtizeden át szolgálni fogja a fővárost. Sikere sok tényezőnek köszönhető: a különleges panoráma, a remek elhelyezkedés, a népszerű turistalátványosságok, illetve napjainkban már maga a siklóvasút is egy különlegességnek számít, aminek azonban számos előnye miatt megvan a helye a modern városi közlekedésben és turizmusban is.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Budav%C3%A1ri_sikl%C3%B3
https://www.minicards.hu/a-150-eves-budavari-siklo/
https://pestbuda.hu/cikk/20200310_domonkos_csaba_a_budavari_siklo_kulonleges_megoldasai
https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/ujra-varja-utasait-a-felujitott-budavari-siklo-1179502
