A kérdést, hogy vajon milyen eszközöket tekinthetünk a hegyi felvonók, avagy hétköznapi nevükön siklók rokonainak, erősen befolyásolja, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe. Ha abból a tényből indulunk ki, hogy a sikló vasút, akkor természetesen a vonat, a villamos, a metró és a HÉV is a rokona. Ám a dolgok mélyére ásva kiderül, hogy a kötöttpályás közlekedést több alcsoportba is tudjuk osztani, amelynek eredményeképpen a siklók családfája is rögtön terebélyesebbé válik.
Az említett példák közül a vonat elsősorban nagyvasút, azon belül is távolsági vasút, míg a villamos, metró és HÉV városi vasutak. A sikló természetesen hegyi vasút, ahogyan közeli rokona a fogaskerekű vasút vagy a kötélpályák is. A fogaskerekű vasút és a sikló különbségeiről korábban már szót ejtettünk, így e bejegyzés most a sokkal érdekesebb kötélpályás közlekedési módokról fog szólni.
A sikló egyik távoli rokona, a HÉV (forrás: budapestkornyeke.hu)
Bármennyire is abszurdnak hat, a liftek is a siklók közeli rokonai. A felvonók, vagy hétköznapi nevükön liftek ugyanis emelőgépek, melyek embereket vagy tárgyakat szállítanak magasan fekvő emeletek vagy szintek között, méghozzá 30°-osnál meredekebb pályán rögzített vezetősínek között mozgó járószéken. Kategóriabesorolásukat onnan kapták, hogy ma a legelterjedtebbek a köteles hajtású felvonók, s működési mechanizmusukban szintén kiemelt jelentőséget kap az ellensúlyozás. Az első hallásra furcsa rokonok másodjára le sem tagadhatnák hasonlóságukat.
S ha már a felvonóknál tartunk, természetesen mindenkinek azonnal eszébe juthatnak a sífelvonók, melyek nevükkel ellentétben igazából nem is felvonók, hanem kötélpályák. Drótkötélpályás felvonóknak is nevezik őket, ám számtalan nevük van, például libegőnek vagy függővasútnak is hívhatjuk őket. Ha erre valaki felvonja kérdőn a szemöldökét, hogy mégis mi köze a libegőknek a vasúthoz, hiszen közük sincs a sínekhez, félig-meddig igaza is van. Ám a jármű a kötött pályás közlekedési eszközök egyik típusa, melyet rendszerint a vasúthoz sorolnak, habár vasúti sín helyett drótkötél a pályája. A magyar jog is ekként ismeri el, hivatalos megnevezése kötélvontatású személyszállító vasút. S itt vissza is érkeztünk a siklóval való rokonságához. A két „vasútra” egyaránt jellemző a kötélvontatás, valamint, hogy nagy meredekségű, nehezen megközelíthető hegyoldalak közkedvelt járművei. Természetesen turisztikai jelentőségük is hasonlóan kiemelkedő.
Mivel a világ legérdekesebb siklóiból már szemezgettünk (Siklók a nagyvilágban: a legrövidebbtől a legmeredekebbekig), nézzünk most néhány különleges libegőt.
Lélegzetelállító panoráma tárulhat elénk a svájci Engelbergben, ha felszállunk a Titlis Rotair nevű sífelvonóra, amely útja végén Európa egyik legmagasabb gleccsere fölött halad el. A jármű kabinjai tökéletes kör alakúak, valamint 360 fokban lassan körbefordulnak menet közben, hogy az utasok a lehető legszebb fényképeket tudják elkészíteni útjuk során.
A lélegzetelállító svájci Titlis Rotair sífelvonó (forrás: Getty Images)
Néhány évvel ezelőtt, 2017 végén indították első útjára azt a kötélvasutat, mely Németország legmagasabb hegycsúcsára, a Zugspitzére közlekedik. A jármű 1945 méter szintkülönbséget megtéve érkezik a szédítő, 2944 méter magasságban fekvő végállomására. Kabinjai üvegfelületei fűthetőek.
Olyan kötélpálya is létezik, mely nem hegyet a völggyel, hanem két szomszédos hegycsúcsot köt össze. A kanadai Whistler településen létesített Peak2peak elnevezésű jármű 3030 méteren keresztül közlekedik alátámasztás nélkül.
Magyarország is büszkélkedhet néhány libegővel. Közülük a legkisebb a sástói Mátra Libegő, a leghosszabb a sátoraljaújhelyi libegő az 1332 méteres hosszával, és a legnagyobb szintkülönbséget, összesen 250 métert a Lillafüredi jármű teszi meg.
Látható, hogy a siklók és a sífelvonók között vannak hasonlóságok és különbségek is, ám egy másik fontos szempontból is nagyon közeli rokonoknak tekinthetjük őket. Ha a kérdést a modern városok perspektívájából szemléljük, láthatjuk, hogy e két közlekedési mód rendkívül környezetbarát, ezáltal jó alternatívát kínál a fenntarthatóságra törekvő nagyvárosok buszközlekedésének kiváltására.
Ha pedig a két közlekedési módból a legjobb tulajdonságokat kellene összeválogatnunk egy élhetőbb városi jármű megalkotásához, minden bizonnyal egy olyan siklót kapnánk, mely a föld felett közlekedik, ezáltal további hasznos területeket felszabadítva a városból és a természetből. Ilyen lenne például a megvalósítása előtt félbeszakadt projekt, a Gellért hegyi sikló is. A tervek szerint a jármű sínpárja egy szakaszon a föld alatt, egy másik szakaszon pedig a talaj felett, lábakon állna és 300 méter hosszan 105 méteres szintkülönbséget küzdene le, hogy fentarthatóbb, gyorsabb és modernebb módot kínáljon a Gellért-hegyre feljutni igyekvő városlakóknak és turistáknak.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sikl%C3%B3vas%C3%BAt
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%B3tk%C3%B6t%C3%A9lp%C3%A1ly%C3%A1s_felvon%C3%B3
https://hu.wikipedia.org/wiki/Felvon%C3%B3
https://www.travelo.hu/tura/20171220-kulonleges-sifelvonok-a-vilagban.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vas%C3%BAti_k%C3%B6zleked%C3%A9si_m%C3%B3dok#Hegyi_vasutak
https://en.wikipedia.org/wiki/Seilbahn_Zugspitze
https://epiteszforum.hu/a-gellerthegyi-siklo-mint-a-budai-korzo-uj-eleme
