2022. július 20. írta: Sikló Napló

Siklók a nagyvilágban: a legrövidebbtől a legmeredekebbig

A siklók eredeti funkciója dombos, hegyes környezetben történő közösségi közlekedés vagy pedig ipari célú szállítás volt. Emiatt rengeteg sikló létesült Svájcban, az Alpok mentén, Dél-Amerika hegyvidékein, továbbá a második ipari forradalom országaiban, mint például az Egyesült Államokban, Franciaországban, Angliában, Németországban, sőt az Osztrák–Magyar Monarchiában is. Elsőre meglepőnek tűnhet, de még Japán is rengeteg siklóval büszkélkedhet.

Az alábbiakban a világ legkülönfélébb pontjain létesült, különleges, hajmeresztő vagy egyszóval „meredek” siklóival találkozhat.

Például tudta, hogy sikló még egy aktív vulkánon is épült? Méghozzá a Vezúvon. 1880-ban avatták fel és 1944-ig működött. Átadása apropóján még egy nápolyi dal, a Funiculì funiculà is készült, melynek zenéjét Luigi Denza, szövegét Guiseppe Turco újságíró írta. Refrénjének szabad fordítását alább olvashatja:

„Gyerünk, menjünk, a csúcsra menjünk!

Gyerünk, menjünk, a csúcsra menjünk!

Funiculi, funiculè, funiculi, sikló!

Menjünk a tetejére, funiculì, funicular!”

A világ legmeredekebb siklóját pedig hol máshol, mint Svájcban kell keresnünk. A Stoosbahn 2017 decemberében nyitott meg az Alpokban, a Luzerni-tó partján. 1738 méteres magasságból indul, és 744 méter szintkülönbséget tesz meg, mely közben eléri a 110%-os (48 fokos) meredekséget. Ezzel a teljesítménnyel a szintén svájci Gelmerbahn névre hallgató drótvontatású vasutat előzi meg, mely a legfélelmetesebb szakaszán 106%-os meredekségű. Eredetileg egy gátrendszer megépítésekor használták felvonóként, ugyanis egy vízi erőművet ellátó mesterséges tavat akartak létrehozni a környéken. Ma 1412 méteres magasságból szállítja a turistákat az 1849 méteren fekvő Gelmer-tóhoz.

Rengeteg siklóval rendelkezik Chile is, egyik kikötővárosában, Valparaísóban például annyira sok különleges vasút szolgált, hogy nincs is konszenzus a pontos számukról. 26 vagy 33? Némelyiket már bezárták, de nyíltak újak is, több közülük magánüzemeltetésű, és egykor mind a helyi tömegközlekedést egészítette ki.

Izraelben, Haifa városánál a Carmel-hegyen siklómetró, azaz földalatti siklóvasút működik, melyet egy francia vállalat épített az 1950-es évek végén.

A világ, de legalábbis Európa legrövidebb siklójának előszeretettel a zágrábit hívják a horvátok. 1890-ben épült és mindössze 66 méter hosszú. Eredetileg vízgőzzel működött, de 1934-ben villamosították. De vajon csak szerintük ez a legrövidebb? A válasz igen: a Guinness Rekordok Könyve a világ legkisebb siklójaként a Bournemouth-i Fisherman's Walk Cliff Railway-t tartja számon. Az angliai jármű csupán 39 méter hosszú.

Különleges siklóvasút az Ótátrafüredi is, mely a Magas-Tátrában közlekedik, és eredetileg Magyarországról érkezett Tarajkára. A helyi vasútvonalak kiépítésében úttörő szerepet játszó cég, a Matejka és Kriger a Ganz gyárból rendelte meg, hogy 1908. december 20-tól szállíthassa az utasokat.

A turistaparadicsomnak számító Barcelonában több sikló is létesült. A legelső a Tibidabo nevű volt, melyet a Vallvidrera követett, valamint mind közül a legismertebb, a Montjuïci sikló, katalán nyelven Funicular de Montjuïc. 1928. október 24-én nyitották meg, és a Paral lel metróállomást köti össze a Parc de Montjuïc állomással.

Funicular de Montjuïc, Barcelona (barcelona.cat)

Közép-Európa legfiatalabb fővárosa, Ljubljana is büszkélkedhet egy egyedi siklóval. A modern jármű lényegében egy üvegkocka, melyben utazva csodálatos panoráma tárul elénk. Érdekesség, hogy gondolata már egészen 1897 óta foglalkoztatta a szlovénokat. Az akkori polgármester, Ivan Hribar írta meg, hogy a kilátás a ljubljanai a várból elbűvölően szép, illetve az ott elterülő árnyékos udvar is többek számára elérhető lenne, ha a vár kapna egy siklót, mely segítségével az embereket fel lehetne szállítani, hiszen kellemes estéken minden bizonnyal nagy lenne a hegytető látogatottsága. Ám a tervek megvalósulására egészen 2006-ig kellett várnia a ljubljanaiaknak.

A felsorolásból természetesen nem hiányozhat a mi Budavári siklónk sem, mely 1987 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel. Az eredetileg gőzsiklót Széchenyi Ödön javaslatára építették, az általa Lyonban látott, első európai siklóvasút mintájára. 1870. március 2-án avatták fel, ezzel Európában nálunk létesült a második ilyen szerkezet, s számos továbbit ihletett meg.

Jelenleg – Valparaísóval vagy Barcelonával ellentétben – Budapesten a város jelentőségéhez képest méltatlanul csupán egyetlen sikló üzemel, pedig ahogyan a ljubljanai változat esetén, úgy nálunk is napirenden van egy újabb terve egészen a 19. század óta, méghozzá a Gellért-hegyre. Sőt, fülünkben ismerősen csenghet Ljubljana egykori polgármesterének okfejtése, miszerint a hegy tetejéről elbűvölően szép kilátás tárul a szemeink elé, s kellemes nyárestéken sokan élveznék a zöld környezetben való sétát – a mi, nem kevésbé csodálatos Citadellánkhoz való feljutást is rendkívüli módon megkönnyítené egy ott létesített siklóvasút, mely révén bárki számára gyorsan és környezetkímélő módon elérhető lenne. Reméljük, hogy szomszédunk példáján egyszer mi is révbe érünk, és a mi fővárosunk is gazdagabb lesz egy modern, közkedvelt siklóval.

Forrrások:

https://www.erdekesvilag.hu/gelmerbahn-a-legmeredekebb-siklo-a-vilagon/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budav%C3%A1ri_sikl%C3%B3

https://hu.frwiki.wiki/wiki/Funiculaire_du_Tibidabo

https://hu.wikipedia.org/wiki/Montju%C3%AFci_sikl%C3%B3

https://poradnuk.com.ua/hu/barcelona-sikl%C3%B3i-%C3%A9s-felvon%C3%B3i.htm

https://hu.frwiki.wiki/wiki/Carmelit

https://wikihuhu.top/wiki/Ljubljana_Castle_funicular

https://kirandulo.cafeblog.hu/2018/03/22/uvegkocka-siklo-a-szomszed-fovarosban-ljubljana/

https://hu.frwiki.wiki/wiki/Funicul%C3%AC_funicul%C3%A0

https://www.travelo.hu/tavol/20150310-funiculi-funicula-meredek-siklokalandok.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A1gr%C3%A1bi_Sikl%C3%B3