A szlovén Karsztvidék rengeteg különleges látnivalót rejteget. Az egyik ilyen a Postojnában található karsztbarlang, melynek turisztikai története egészen 1818-ig nyúlik vissza. A különleges állatvilággal és lélegzetállító barlangi képződményekkel rendelkező cseppkőbarlangban a legenda szerint sárkányok is élnek. A terület a turizmus mellett közlekedési szempontból is érdekes, és nem azért, mert 1857-ben I. Ferenc császár és felesége, Erzsébet Vilma Lujza gyaloghintón járta be a barlangot. 1872-ben itt nyitották meg a világ első földalatti barlangvasútját.
A karsztbarlang és cseppkövek (forrás: gettyimages)
„Ez egy új világ, ez maga a Paradicsom!”
A Postojna-barlang több mint 24 kilométeres hosszúságával Szlovénia második leghosszabb barlangrendszere. Nevezetességei közé tartozik a számtalan cseppkőformáció és a különleges élővilága. Itt található a 16 méter magas Felhőkarcoló névre keresztelt legöregebb sztalagmit, azaz állócseppkő, melynek korát körülbelül 150 000 évre becsülik. A monumentális karsztoszlopok mellett a barlang igen gazdag állatvilággal rendelkezik, a sötétben megbújó fokozottan ritka és védett barlangi vakgőtéknek – becenevükön sárkányfiókák - a Postojnai cseppkőbarlang a fő élőhelyük.
Az eddig több mint 40 millió turistát vonzó földalatti csodának a hivatalos felfedezése egybeesett I. Ferenc császár és Karolina Auguszta 1818-as látogatásával. A helyiek addig csak a bejáratához legközelebbi pár száz métert ismerték. A császár fogadására készülődve Luka Čeč lámpagyújtó a sziklák között egyre beljebb merészkedett a barlangban, aztán eltűnt egy időre. Társai először azt hitték, hogy balesetet szenvedett, ám a bátor lámpás egy fél óra múlva visszatért és odakiáltott munkatársainak: „Ez egy új világ, ez maga a Paradicsom!”. A 24 km hosszú barlangrendszert ezt követően 1819-ben nyitották meg a látogatók előtt.
Vasútvonal a turizmus szolgálatában
Megnyitását követően a barlangot gyalog, fáklyával lehetett csak végig járni, de a látogatók érdekében évekig keresték a jó megoldást egy kényelmesebb közlekedési alternatívára. A turizmus fejlesztése a tartomány kormányzójának Barlangbizottsági Elnökévé válása következtében indult meg igazán. Egy közlekedési rendszer kialakítására a barlangban kiépített útvonalakat és egy belső vasútvonal alapjait hozták létre. A vasúti pálya kiépítését 1872 márciusában kezdték el, és június 16-án már át is adták a világ legelső barlangvasútját.
A kezdetben 1534 méter hosszú vonalon 620 mm nyomtávolságú sínszálak futottak. A síneken közlekedő kocsikat, melyek összesen nyolc látogató szállítását biztosították, akkor még a túravezetők hajtották. 1923-ban, az I. világháború után, amikor a Postojna-barlang az Olasz Királysághoz tartozott, a vasúti hálózatot korszerűsítették és meghosszabbították, így a korábbi vasúti járművet is lecserélték. A már összesen 20 látogatónak helyet adó kocsikat ekkor egy bányamozdony húzott.
A világ első barlang vasútja (forrás: postojnska-jama.eu)
A fejlesztéseknek köszönhetően egyre nőtt a barlang iránt érdeklődők száma, így a korábbi 20 férőhelyes vonatot egy 25 vasúti kocsival rendelkező benzinüzemű vasúti járműre cserélték, melyre így már összesen 150 személy fért. A lokomotívot 1956-ban cserélték le, amikorra már a benzinüzemű mozdony technológiailag elavulttá vált és zajjal járó működése nem tetszett az odalátogatóknak. A benzinüzemű járműparkot akkor kettő villanymozdonyos vasúti járműre cserélték, majd ezt egy harmadikkal egészítették ki 1988-ban. Az utoljára beszerzett villanymozdonyba 2013-ban forgóáramú vontatómotort helyeztek, amelyet a mai napig használnak.
Barlangi körjárat
1956 után, amikor a benzinüzemű mozdonyt villamosmozdonyra cserélték, újabb probléma ütötte fel a fejét. Az érdeklődők száma folyamatosan nőtt, azonban a vasúti rendszeren egyszerre maximum három vonat közlekedhetett. Ez azt jelentette, hogy összesen csak 2100 látogató fért fel a vasúti túrára egy nap, az igény viszont sokkal nagyobb volt. A probléma orvoslására egy körjárat kiépítése jelentette a megoldást. Az addigi útvonal kiegészítése két fázisban történt, a teljes projekttel 1967-ben végeztek. A munkálatok során egy 19,4 méter hosszú hidat építettek és 422 méter alagutat ástak ki, aminek vége a vasúti vonal elejével ért össze.
A Postojnai barlangvasút napjainkban (forrás: postojnska-jama.eu)
A Postojnai barlangvasút szorosan összefűződött a barlang történetével, és annak turisztikai felvirágoztatásával, mindezek mellett pedig végigkövette a vasúti közlekedés technológiai fejlődését is. Már csak a vasút történelmi jelentősége miatt is érdemes ellátogatni a szlovén Karsztvidékre.
Forrás:
https://www.postojnska-jama.eu
https://www.postojnska-jama.eu/en/wonderland-stories/a-short-history-of-a-truly-unique-train/
https://www.postojnska-jama.eu/hu/toertenetek-csodaorszagbol/foeldalatti-oriasok/
