A siklóvasutak világszerte nagy múltra tekintenek vissza, és a modern városi közlekedés infrastruktúrája is egyre inkább olyan irányba fejlődik, amibe ezek a járművek kiválóan integrálhatók. Előnyei közé tartozik a környezetbarát működés, a praktikus kialakítás és a rövidebb, illetve meredekebb útvonalak könnyű és gyors áthidalása. Ezenkívül remekül összekapcsolhatók a villamosvonalakkal és egyéb tömegközlekedési eszközökkel.

De mire van szükség ahhoz, hogy elkezdődhessen egy siklóvasút megépítése? Mi a helyzet ezen a téren Budapesten? Lássuk sorjában:

• Egy modern, nagyvárosi környezetben üzemelő sikló megépítéséhez mindenekelőtt egy, a projekt megvalósítására alkalmas befektető és kivitelezői csapat meglétére van szükség, akik kellő erőt, tudást és bátorságot éreznek magukban arra, hogy egyáltalán egy ilyen beruházás elindítása mellett döntsenek, majd belefogjanak.
• Az első gyakorlati próbatételük, hogy a 21. századi műszaki, biztonsági, környezetvédelmi és városfejlesztési elvárásoknak megfelelő terveket tegyenek le az asztalra, majd a megvalósíthatóságot garantáló különféle építési engedélyek sorát is képesek legyenek megszerezni.
• Így építési engedély szükséges az alsó és felső állomásépületekre, a kapcsolódó gyalogos és közúti infrastruktúra létesítésére, és természetesen a vasúti pályarendszer kiépítésére is. Ez utóbbi munkafolyamat a teljes pályarendszer, vagyis az alagút, híd-pálya, a sínek, a kötélvezetés- és feszítés, a hajtás és fékrendszer, vészfékrendszerek, beléptető rendszer és minden egyéb tűzmegelőzési- és védelmi, valamint biztonsági és kommunikációs rendszer kiépítését jelenti.
• Mindennek a kiindulópontja a kapacitás-igény, amely meghatározza, hány főt akarunk a siklóval szállítani, amiből azután következik minden más műszaki paraméter.
• Számos város esetében azt is figyelembe kell venni, hogy a sikló terve illeszkedjen a látképbe, illetve az építkezés ne járjon aránytalan környezeti terheléssel. Tehát környezetvédelmi engedélyre is szükség van, amely tanúsítja, hogy az építkezés nem jár felesleges, túlzó mértékű természetkárosítással, fakivágással, esetleges vízkészletek beszennyezésével, vagy a talajszerkezet megrongálásával. Ami alapján tehát megállapítható, hogy a beruházás környezeti mérlege végső soron pozitív.
• Mindezek mellett nincs az a világváros, ahol megfelelő pénzügyi fedezet és biztosítéki rendszer megléte nélkül átadnának egy közparkot a beruházónak tervei megvalósítására.

A Gellért-hegy, egyelőre sikló nélkül (forrás: Getty Images)

A Gellért-hegyi sikló rajtra kész

Budapestnek is van már tapasztalata siklóvasút építésében és működtetésében, hiszen a Budavári sikló több mint 150 éve, 1870 óta üzemel. Szintén több mint egy évszázadra nyúlik vissza az az elképzelés, mely szerint a Gellért-hegyen is helye lenne egy siklónak, ennek megépítésére azonban mindeddig várni kellett. A sok évtizedes csend után azonban 2004-ben úgy tűnt, elkezdődhet végre a beruházás. A főváros ekkor szerződött le a Gellérthegyi Sikló Kft. jogelődjével, hogy a projekttársaság építse meg a Gellért-hegyi siklót. Ezután elindult a tervezés folyamata, a szükséges engedélyezési eljárásokkal.

Lássuk akkor ennek eredményeit is sorjában:

• A Gellért-hegyi sikló ma már rendelkezik mind az alsó, mind a felső állomás megépítéséhez szükséges építési engedéllyel, és környezetvédelmi engedéllyel is.
• A tervezők által megálmodott állomás egy látványos kilátóval is rendelkezik, amely lélegzetelállító panorámát nyújt, és amely lehetővé teszi a két meglévő, kilátással már alig bíró flaszter megszüntetését.
• A sikló elsősorban a turistabuszok megnövekedett forgalmát hivatott kiváltani. A Hegyalja út alatt egy gyalogos aluljáró váltja ki a felszíni gyalogátkelőt, amelyről megközelíthető a sikló alsó állomása, és egy felkötő lépcső segítségével csatlakozik a hegy turistaösvényeihez – ha valaki gyalogosan szeretne feljutni.
• A beruházói csapat összeállt. Rendelkezésünkre áll már a felek által elfogadott generálkivitelezői szerződéstervezet az egyik legnagyobb hazai generálkivitelezővel, aki alvállalkozóként a világ legnagyobb kötélpálya-rendszer építőjét tervezi bevonni a projektbe, egy olyan társaságot, amely csak az elmúlt 3 évben 47 kötélpálya-rendszert épített Európában, Amerikában és Ázsiában.
• Mindezek mellett a Gellért-hegyi sikló esetében eredetileg a területhasználatról is megszületett a megállapodás a terület tulajdonosával.
• Az utolsó leküzdendő akadály az építési terület birtokbaadása, amelynek feltételeiről ugyan rendelkezik a Fővárosi Önkormányzattal kötött megállapodás – aki a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) révén közvetett tulajdonosa is a projektnek, a BKK-ról pedig mint szakmai befektetőről joggal feltételezhető, hogy a közlekedési projektek szakértője –, de a testület februári közlése, miszerint eláll a szerződéstől, botot dugott a küllők közé.

Tehát: a Gellért-hegyi sikló az összes szükséges jogosultsággal rendelkezik, a régóta várt beruházás megvalósítására alkalmas befektető és szakmai kivitelezői csapatnak pedig a megfelelő pénzügyi fedezet és biztosítéki rendszer is a kezében van, részben önerőre, részben kereskedelmi banki kölcsönökre alapozva. Lényegében egy utolsó „zöld jelzés” hiányzik csupán a projekt közvetett kisebbségi tulajdonosától, a Fővárosi Önkormányzattól ahhoz, hogy elstartolhasson ez az értékes beruházás.

Egy évszázados álom vár Budapesten beteljesülésére. Bárki bármit is mond, mi készen állunk ennek megvalósítására.

Walton Imre

Gellérthegyi Sikló Kft.