A siklóvasutak több száz éve szerves részét képezik a városi közlekedésnek. Azonban, amennyiben a világ legelső siklóját keressük, első lépésben fontos tisztázni, hogy pontosan miként is definiáljuk a siklóvasutat. Ettől függ ugyanis, hogy a salzburgi Reißzugot, vagy a lyoni siklóvasút első vonalát tekintjük-e az igazi úttörőnek. Ugyanis míg funkcióját tekintve a Reißzug a kezdetektől fogva siklónak tekinthető, állati, illetve emberi erővel való kezdeti működtetése eltér a tipikus siklóvasutaktól. A lyoni Saint-Jean – Saint-Just vonal ehhez képest már egy modern, eredetileg is gépek által hajtott tömegközlekedési eszköz.
Az első, és sokáig egyetlen
A salzburgi Reißzug indulását egyesek 1495-re, mások 1504-re datálják. 1515-ben azonban már egészen biztosan üzemelt, mivel Matthäus Cardinal Lang későbbi salzburgi érsek leírást készített róla. A Reißzug a mai napig eredeti útvonalán egyetlen kocsival közlekedik, és kizárólag teherszállítást végez a Hohensalzburg várkastély és a Nonnberg-i apátság között. Érdekessége, hogy útja során öt várfalat érint, és miután áthaladt az adott fal kapuján, az bezáródik mögötte, a sikló pedig rendületlenül folytatja útját felfelé. Eredetileg kerekei sem voltak, hanem mintegy szánkó-szerűen csúszott a pályán, emberi vagy állati erővel húzatva. Később, a technológia fejlődésével sínpályát építettek alá, illetve kerekeket is kapott, bár a hajtás módja továbbra sem változott. Sőt, egészen 1910-ig kellett várni, hogy a nyers izomerőt a gépi hajtás váltsa fel. Az eltelt bő 500 év során természetesen rengetegszer alakították át, újították fel, a kor technológiai lehetőségei és követelményei szerint. Egy dolog azonban állandó maradt: maga a sikló, annak útvonala és rendeltetése.
A salzburgi várkastély, oldalában a világ első siklójával (forrás: Manfred Werner)
Ma már természetesen minden tekintetben egy modern siklóvasút: elektromos motor hajtja korszerű sínpályán, funkciója azonban továbbra sem változott, ma is kizárólag teherszállításra használják. Hossza 190 méter, a felső- és alsóállomás közötti különbség 80 méter és 1300 milliméteres nyomtávval rendelkezik. Alighanem közelít a világ legmeredekebb siklójához a maga 67 százalékos lejtésével, teherbírása 2500 kilogramm. Igen lassú: maximális sebessége csupán 0,5 m/s, ami 5 perc 45 másodperces menetidőt tesz lehetővé.
A világ első siklója, a Reißzug (forrás: dokumentationszentrum-eisenbahnforschung.org)
Teljes gőzzel
Az első, már mai értelemben is siklóvasutak közé sorolható jármű a franciaországi Lyonban kezdett el üzemelni 1862-ben, jó tíz évvel a Budavári előtt, ez azonban már nem működik. Ezt a siklót már gőzgépek hajtották és minden más tekintetben is egy „igazi” sikló volt, hiszen tömegközlekedési eszközként személyszállításra tervezték.
Nyomtávja igen szűk volt, csupán 1000 milliméteres. A pálya hossza 791 méter volt, szintkülönbsége pedig 91,2 méter. Két kocsijába összesen nem kevesebb, mint 216 utas fért el. Az út hossza 3 perc 20 másodperc volt, 3 megállóval.
Lyonban később összesen öt siklóvasútvonal, becenevükön ficellák („szálak”) építettek ki, ezek közül azonban már csak kettő üzemel, és az átalakításoknak az 1862-es vonal is áldozatul esett; 1968-ban közúti alagúttá építették át.
A lyoni belvárosi sikló egyik vonala (forrás: Getty Images)
Ahogy a fenti példából is látszik, megfelelő karbantartás esetén és szerencsés körülmények között a siklóvasutak akár évszázadokon keresztül is szolgálhatják egy város lakóit szerves részét képezve a települések közlekedésének.
Források:
